A születésnapra készített ajándékok jó része a hagyományos formák kiváló példája. A tárgyak között voltak régiek is, melyeket mint értékes ajándékot ajánlott föl az egykori tulajdonos az ünnepeltnek. Általános megoldás volt, hogy már meglévő ruhadarabot, hímzett, szövött kelmét, faragást Rákosi nevével, köszöntő felirattal és évszámmal vagy valamilyen új jelképpel aktualizáltak. A népköztársasági címer, a békegalamb, a pártjelvény, a magyar szovjet barátság jelképe a hagyományos ornamentikába illeszkedik, azt gazdagítja miként a már évtizedek óta hasonló módon alkalmazott korábbi jelképek, jeles évszámok. Olykor Rákosi Mátyás arcképe is feltűnik mint applikáció vagy mint faragott ábrázolás. Az ilyen megoldások alapozták meg a kiállítás azon ideológiai üzenetét, hogy a népművészet fejlődésében a Rákosi nevével fémjelzett új korszak fordulópontot hozott: a hagyományos formák és az új szocialista tartalom szervesen és „magas színvonalon” egybeolvadt.
A Rákosi-kiállítás anyagát részben a Munkásmozgalmi Intézet kapta meg – ahonnét utóbb a Legújabbkori Történeti Múzeumba, majd a Magyar Nemzeti Múzeumba került –, részben a Néprajzi Múzeumnak ajánlották föl. Nem minden került múzeumba, így a korabeli publikációkban szereplő jeles darabok egész sora ma nem lelhető föl. A kor néprajzi felfogása szerint a nem népi használatú tárgyak nem számítottak „igazi” néprajzi tárgynak. Bár a népi díszítőművészet továbbélését a néprajzkutatók maguk is fontosnak tartották, a hagyományos stílust még fenntartó és továbbörökítő alkotók tevékenységét megbecsülték, az új alkotásokat csak nagyon megszűrve vették be a gyűjteményekbe. A Rákosi-kiállítás tárgyainak többségét nem leltározták be, csak kiállítási és csereanyagként kezelték. Idővel ezek össze is keveredtek más „új népművészetinek” nevezett, hasonló stílusú tárgyakkal, így ma a Rákosit köszöntő felirattal nem rendelkező tárgyakról teljes bizonyossággal nem állapítható meg, hogy szerepeltek-e a kiállításon. Az évszám, a korabeli címer még nem perdöntő, noha tágabb értelemben jelzik a kor népivé tett eszmevilágát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése